A gomba kültéri, rönkös termesztését azért szeretjük, azon kívül, hogy szuper közösségi tevékenység…, mert odafigyelő tervezéssel organikus élőhelyet tudunk kialakítani környezetünkben, amely több éven keresztül egészséges és tápláló gombával lát el minket (és a nálunk gyorsabb csigákat és rovarokat). Sőt olyan gombafajokkal is dolgozhatunk így, akiknek a beltéri termesztése adott esetben több tapasztalatot, magasabb szintű technológiát, több energiát kívánna. Érdemes minden télen (ősztől tavaszig) kísérletekbe kezdeni és a környezetünkben egyszerűen fellelhető fafajokat kedvelő gombafajokat párosítani. Az ágyásos gombászkodással is érdemes kísérletezni, hamarosan arról is érkezik egy összefoglaló.
HAGYOMÁNYOK
Pár ezer éve (de 500 éve már dokumentáltan is) az ember a kertjében kezdte a gombateremesztést. Élőhelyének környékét gombafonallal dúsította fel az erdő-mező gombát termő anyagainak akkumulálásával: gombát termő rönköt, gombafonalas talajmintát halmozott fel a háza körül. Majd friss kajával kínálta a gombafonalakat: gombáktól mentes farönköt vagy éppen komposztálódó anyagot helyezett a termő mellé, hogy a fonalak átterjedjenek a friss anyagra. Azt is megfigyelte, hogy a gombák életfunkciói lelassulnak, leállnak nedvesség hiányában, és, hogy ne kelljen neki a fáradtságos munkával összegyűjtött vízkincset pazarolni, alapvetően árnyékos és nedves helyre installálta őket.
A RÖNKÖS OLTÁS ALAPELVEI
A rönkös oltásnál legtöbbször a gomba vegetatív szövetét, a gombafonalat az 1-3 hónapja döntött, hidratált fa vágás/fúrás-felületéhez tapasztjuk, majd lezárjuk az ejtett ‘sebet’. (Lehet dolgozni spórával is, például Paul Stamets láncfűrész-olajba kever spótát és úgy vág réseket a faanyagba). Az oltást átszövetés és termőre fordítás lépései követik – ezekről lentebb!
A kerti termesztésre is igaz, mint ahogy a beltérire, hogy a mikorrhizált (azaz növényekkel gyökérkapcsolatban lévő) gombák csak nehezen vagy nem termeszthetők.
Célunk ugyanaz, mint a többi termesztési helyzetben, vagyis, hogy az általunk preferált gombafaj előnybe kerüljön a természetben burjánzó spórákkal támadó társaihoz képest, ezért:
x egészséges és nem régen vágott (max 5-6 hónap) rönköt használunk (természetesen a gomba által kedvelt fából)
x a farönk cukortartalma lomhullatás és rügyfakadás között a legnagyobb, ezért is tél elején ls végén szokás oltani
x megvárjuk, amíg a frissen vágott rönkben lebomlanak a természetes gombaölő anyagok (kb 3 hét)
x a rönköt oltás előtt kb egy teljes napra vízben áztatjuk, hogy a gombafonál terjedése könnyű és gyors legyen
x minél kisebb sebeket ejtünk a kérgen és a kéreg épségére vigyázunk, illetve a sebeket alaposan, nedvességzárón fedjük (pédául viasszal vagy agyaggal)
x a rönk méretével arányos mennyiségű gombafonalat oltunk bele – ha nagyobb a rönk, érdemes lehet szeletekre vágni és a gombafonalat két szelet közé szendvicselni és nem csak a rönkfelületbe fúrt tiplis módszerrel dolgozni – a maximum 30 cm átmérő legyen
x a gombafonal átszövődése során megóvjuk a beoltott rönköt a kiszáradástól (pl nedvességtartó anyagba fedjük, vermeljük, magas páratartalmú helyen tartjuk, alkalmanként hidratáljuk)
x a gombatestek növekedésének elősegítéséhez árnyékos, szélvédett, nedves helyet választunk a rönköknek a kinövesztés idejére
x a kertünk anyagkörforgásába organikusan illesztjük a gombás rönköt, mely, miután már nem hoz gombát, ideális magaságyás tartalom, avagy perem, tápanyag sok élőlénynek, nem mellesleg tűzálló.
Ezektől persze el lehet térni és érdemes kísérletezni, talált, nem beazonosítható anyagokkal is!
EGYMÁST KEDVELŐ GOMBA ÉS FAFAJOK
A kültéri termesztés hatalmas kiskapu azoknak a gombászoknak, akik nem szeretnének a laboratóriumi tisztaságú gombafonal-manipulációk irányába elmenni. Rönkön ugyanis alacsonyabb sterilitás és költségek mellett is képesek lehetünk olyan érzékenyebb gombákat termeszteni, mint a shiitake, a süngomba, a téli fülőke, a fafül, a lepketapló vagy a pecsétviasz.
A fa kiválasztásánál számolhatunk azzal, hogy a keményebb fák (tölgy-félék, bükk, gyertyán, juhar, kőris, szil, platán, dió, alma, körte, cseresznye) megemésztéséhez legalább fél évre van szüksége a gombáknak, míg a puhább anyagú fák (nyár, nyír, fűz, éger, hárs, vadgesztenye) már negyed év után is termőre fordíthatók. Egyébként a fa vágásfelületén meg kell jelennie a gombafonálnak, minél nagyobb arányban – innen tudhatjuk, hogy a faanyag nagyját elfogyasztotta a gomba és készen áll a természhozásra. A faanyag puhasága a termést is befolyásolj: Minél keményebb egy fa, annál tovább hoz gombát, illetve nagyobb termés várható.
Tűlevelűeket a téli fülőke és nyári laskafajok bírják csak emészteni!
Környezetünkben megfigyelhetjük, milyen fafajokon, milyen gombák jelennek meg előszeretettel – ez azonban nem jelenti minden esetben azt, hogy termeszteni is tudunk az adott kombinációval. Íme néhány tipikus kombináció rönkön termő gombákra és faanyagaikra:
- SHIITAKE (Lentinula edodes) – tölgyek, bükkök
A rönkös termesztés technikáját a shiitake gombával fejlesztették ki távol-keleten. Hogy időben termést hozzanak ütlegelni szokták a rönköket. Magyarországon nem őshonosak a fajtái, de akár el is szaporodhatnának egy kis rásegítéssel. - LASKA (Pleurotus spp) – dió, nyár, puhább (gyümölcs)fák alacsony viasztartalmú fenyőfélék
Rendkívül gyorsan növő gomba, aki szinte bármit felzabál, de a nagyon kemény tölgyeket, gyümölcsöket nem szereti - TÉLI FÜLŐKE (Flammulina velutipes) – akár bálványfa
Szinte bármilyen fán próbálkozhatunk vele, még fenyőn, dió, bálványfán is. Termése télen tündököl. - FAFÜL (Auricularia auricula-judae) – akác (de például akácon még nem ismerjük dokumentált termesztését a fafülnek)
- SÜNGOMBA (Hericium erinaceus) – bükk
Érdemes próbálkozni a természetben legtöbbször védett fajjal és családtagjaival, ugyanis visszanöveszti az agysejtjeinket. Azonban csak a jó öreg bükköket preferálja.
A RÖNKÖS TERMESZTÉS FOLYAMATA
BEOLTÁS
1. A faanyagunkat kezelhető méretűre vágjuk, illetve, ha nagyobb rönkjeink vannak és emiatt szendvics-szerűen oltjuk be gombafonállal, akkor 5-10 cm vastag korongokra vágjuk a rönköket.
2. Beáztatjuk a fát egy napra vízbe – az áztatóvizet majd tovább fermentálhatjuk komposztlének is, akár
3.A Ha fatilpivel dolgozunk, akkor a tiplinek megfelelő méretű fúrószárral a rönk teljes felületén és a két végén is, 5-10 cm távolságban fúrunk lukakat, melyekbe belekalapáljuk a tipliket. Fontos, hogy pont beleszoruljon a tipli, hogy a gombafonál zavartalanul átnőhessen a friss faanyagra. A lukakat agyaggal, viasszal fedjük
3.B Ha csírával dolgozunk, akkor 25-35 mm átmérőjú marófejjel tudunk nagyobb luakakat vájni a fába, ugyanúgy 5-10 centinként, a teljes felületet befedve. Zárjuk a lukakat.
Fúrásnál nem kell mélyre menni: elég, ha 3-5 cmig beér a gombafonál
3.C Szendvicskészítésnél a korongok teljes vágásfelületére egyenletesen csírát helyezünk és rácsavarozunk/szegelünk egy új réteget. A kész szendvicseket textilszövetbe csavarjuk, hogy ne hulljon ki a gombafonál. Agyag használata is működik.
ÁTSZÖVETÉS
Ideális esetben 10-15 celsius fokú párás, jól szellőző helyzetben szövődnek a gombáink, a faanyag keménységétől függően legalább 3-6 hónapon át.
Dönthetünk a vermelés mellett vagy akár beltérben, pincében, vízaknában is átszövethetjük őket.
Előbbi esetben a vermet legalább egy lapát mélyre ássuk, nedvesítsük be és, ha nincs ellenünkre, használjunk szellőzőlukakkal ellátott műanyagfóliát az extra védelm érdekében (a kiszáradás és az állatok ellen).
Az utóbbi esetben figyeljük, hogy a telep ne száradjon ki vagy rohadjon/penészedjen be, itt is lehet műanyaggal dolgozni (, amit aztán érdemes letisztítani és újra használni).
KINÖVESZTÉS
Ha spórolni akarunk az energiánkkal, akkor már egyből áshatjuk a kinövesztés helyére a rönkjeinket.
Ilyenkor a földre merőlegesen a rönk 2/3-áig beássuk a fákat és jól körbemulcsozzuk, hogy nehezebben száradjanak ki. A gombatestek ott fognak kinőni, ahol levegő és napfény éri őket, de egy árnyékos, szélvédett és nedves helyen képzeljük el mindezt.
A kinövést a csapadék motiválja leginkább, így eső után figyeljük a telepünket, illetve nagy szárazságban locsoljuk azt.
A teljes termési ciklus után hagyhatjuk a rönköket a helyükön, hogy lebomoljanak és táplálják a talajt – ezért is érdemes az oltáskor eltervezni, mit szeretnénk majd 3-4 évig csinálni azon a helyen, ahova installáljuk majd a rönköket.
A GOMBAFONAL BESZERZÉSE / ELŐÁLLÍTÁSA
Elődeinkhez hasonló elven ma is tudunk gombafonalra szert tenni a természetből, de akár bolti vagy szedett gombatestből is szaporíthatunk fel fonalat (például laskából, nagy őzlábból vagy akár lepketaplóból). Ehhez nem kell mást tenni, mint nedves papírra, durva szövet anyagra, kötélre vagy jól kifőzött fapálcákra, tiplikre helyezzük a gombatestek tönkjének darabjait és pár hétre nedvesen, de enyhén szellőzve tartjuk eme jól összepréselt kombót. Az egyszerű gombafonalszaporításnak is egy külön cikket szentelünk hamarosan.
Ha tutira akarunk menni, akkor kérjünk segítséget és gombacsírát egy profi gombaszaporítóanyag-gyártótól: rönkös oltáshoz fatiplin éldegélő gombafonalat, ágyáshoz klasszikus szemcsírát vagy fűrészporon lévő gombát fognak ajánlani.
KÖRNYÉKBELI (MAGYARORSZÁGI) CSÍRAGYÁRTÓK: